Ingatlan Hírek

Colosseum Ingatlan Debrecen
Ingatlan közvetítés és Értékbecslés

A budapestiek az áremelkedés igazi nyertesei

Időről időre készül felmérés arról, hogy mekkora az egyes országokban élők vagyona, vagyis a megtakarításaik és az összes jelentősebb vagyontárgyuk értéke, amelyek legfontosabb tétele általában a saját tulajdonú ingatlan. Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakásban lakók aránya, így nálunk különösen nagy a jelentősége a lakásárak alakulásának az egy főre vagy egy háztartásra jutó vagyon megállapításánál.

A háztartások vagyonát a tulajdonukban álló lakó- és egyéb ingatlanok, járművek, ingóvagyon, pénzügyi vagyon és vállalkozói vagyon összege adja, korrigálva a fennálló adósságokkal. Ennek pontos kiszámítását azonban nehezíti, hogy a meglévő vagyontárgyak értéke folyamatosan változik, így annak mértékére csak közelítő becslés adható. Magyarországon a Tárki Csoport végez ilyen jellegű kutatásokat, de nemzetközi szinten több elemzőház is publikálja a témában végzett felméréseit.

Az, hogy ki mekkora vagyonnal rendelkezik, megmutatja azt is, hogy mekkorák a társadalmi egyenlőtlenségek, mekkora a különbség a szegényebb és a gazdagabb rétegek között. Azt is megtudhatjuk, hogy a hazai különbségek nemzetközi szinten nagynak számítanak-e, illetve hogy a jelenlegi folyamatok alapján nőnek vagy csökkennek-e a fennálló vagyoni különbségek.

Az ingatlan a legnagyobb vagyonunk


A KSH két évvel ezelőtti kutatása szerint a leggazdagabbak Közép-Magyarországon éltek, ahol a háztartások átlagos nettó vagyona 26,1 millió forint volt, ami másfélszerese az országos átlagnak. Egy főre vetítve ez 15,3 millió forintot jelent. A régión belül is kiugró Budapest értéke, ahol 27,9 millió forint volt a háztartások és 17,3 millió az egyének átlagos vagyona.

A második leggazdagabb régió a Nyugat-Dunántúl volt, ott a háztartások átlagos nettó vagyona körülbelül 20 százalékkal maradt el a közép-magyarországitól, egy főre vetítve pedig 10,4 millió forintot tett ki.

A legszegényebb régió - Észak-Alföld - háztartásai átlagosan 10,4 millió forintos, fejenként 5,5 millió forint összegű nettó vagyonnal, a budapesti harmadával rendelkeztek.

Az elmúlt két évben azonban az ingatlanárak emelkedése miatt a budapesti háztartások vagyonához átlagosan mintegy 5 millió, az egyénekéhez pedig 2-3 milliót forintot hozzá kell adni. A megyeszékhelyeken élők vagyona is gyarapodott a lakásárak emelkedése miatt, nekik átlagosan háztartásonként 3 millió, egyénenként 1-1,5 millió forinttal nőtt a vagyonuk. A kisebb városok és községek lakói már nem örülhetnek ennyire, nekik az ingatlanárak változása legfeljebb néhány százezer forintot jelentett a vagyonuk növekedésében, de sokaknak a vagyona stagnált, vagy enyhén csökkent is ezalatt.

Magyarországon a lakosság közel 90 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik, így a háztartási vagyon legnagyobb része is az otthonunk aktuális értékéhez köthető. A Tárki felmérése alapján 2015-ben az ország lakosságának teljes vagyona 71 600 milliárd forint volt, amiből 52 600 milliárd forintot tett ki a teljes lakásállomány. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság vagyonának 73 százaléka ingatlanban állt, a lakások felértékelődése miatt azonban mára feltehetően még magasabb arányú a vagyon lakásállományban történő koncentrációja. Ha egy főre megnézzük, akkor ez 7,3 millió forintos átlagos vagyont jelent fejenként, amiből 5,4 millió forintot tesz ki az ingatlan. Ezzel összevetve érdemes a lakosság pénzügyi vagyonát, valamint a személygépkocsi-állományt és annak értékét is megnézni. A teljes lakossághoz képest egy átlag magyarnak mintegy 900 ezer forint pénzügyi vagyona van. A személygépkocsi-állomány értékére kétféle becslés is elérhető. Az első szerint az autóval rendelkező magyarok átlagosan 700 ezer forint értékű gépjárművel közlekednek, a másik szerint egy átlagos autó Magyarországon 1,1 millió forintot ér. Bármelyik áll is közelebb az igazsághoz, jól látszik, hogy a legtöbb háztartás esetében a legnagyobb értékű vagyontárgy a saját tulajdonú lakás.

A budapestiek az áremelkedés igazi nyertesei

Ennek értékében - így a háztartási vagyonban is - országrészenként jelentős eltérések mutatkoznak. A lakások Budapesten a legértékesebbek, noha az átlagos alapterület ott a legkisebb. A KSH statisztikái szerint az átlagos budapesti lakás 64 négyzetméteres, de ugyanez a megyeszékhelyeken 67, a városokban 80, a községekben pedig 88 négyzetméter a családi házak nagyobb méretének köszönhetően. Ehhez képest egy átlagos lakás a fővárosban 23 millió forint körül van, a megyeszékhelyeken 14, a városokban 12, a községekben pedig 9,5 millió forint.

A budapestiek az áremelkedés igazi nyertesei

Budapesten 360 ezer forint körül alakul egy átlagos lakás négyzetméterára, miközben a községekben ugyanez 110 ezer forint. A különböző jogállású települések lakásárai között egyre nagyobbra nyílik az olló.

Kettészakad Magyarország?


Az elmúlt három év lakásár-emelkedéséből egyértelműen a budapesti lakástulajdonosok profitáltak legtöbbet, akiknek 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is átlag felett drágult a legfőbb vagyontárgyuk. Mindez azt jelenti, hogy három év alatt több mint másfélszeresére emelkedett az átlagos fővárosi lakás értéke, de több városrész is van, ahol megduplázódott. A megyeszékhelyeken ezzel szemben az áremelkedés valamivel szerényebb volt, tavaly év végéig átlagosan 25 százalékkal drágultak ott a lakások. Ebbe egyaránt beletartoznak a stagnáló vagy csökkenő népességű megyék központjai, valamint a prosperáló nyugat-magyarországi központok. Ugyanezen időszak alatt a városi jogállású településeken mindössze 7 százalékkal mentek feljebb az árak, míg a községekben szinte egyáltalán nem volt áremelkedés.
A budapestiek az áremelkedés igazi nyertesei
Összehasonlítva azt, akinek egy északkelet-magyarországi kis faluban van háza, azzal, aki a budapesti belvárosban rendelkezik lakással, egyértelművé válik, hogy előbbi ingatlanvagyona az országos fellendülés ellenére továbbra is stagnált, míg utóbbinak pár év alatt meg is duplázódhatott a vagyona.

Ugyancsak az ingatlanvagyon különbségeit mutatja meg, hogy az egyes háztartások tulajdonában hány ingatlan található. A saját ingatlannal rendelkező háztartások több mint háromnegyedének egyetlen lakás van a tulajdonában. Kettő ingatlannal 19 százalékuk rendelkezik, hárommal viszont már csak 3 százalékuk, négy vagy annál több ingatlana pedig a háztartások mindössze 1 százalékának van.

A budapestiek az áremelkedés igazi nyertesei

Mi a helyzet Nyugat-Európához képest?


Lakástulajdonlás tekintetében az egyik nagy különbség Nyugat- és Kelet-Európa országai között, hogy előbbiekben sokkal alacsonyabb a saját tulajdonú lakások aránya, utóbbiakban viszont a lakosság nagy része saját tulajdonú lakásokban él. Míg Svájcban, Németországban vagy Ausztriában ennek aránya 50-60 százalék, addig Magyarországon, Romániában és Szlovákiában közelíti, vagy meg is haladja a 90 százalékot.

Nyugat-Európában már ebből adódóan is kisebb részt tesz ki az ingatlan a háztartások vagy az egyének vagyonából, az összvagyon mértéke azonban jelentősen nagyobb. Kiugró példa Svájc, ahol a teljes ingatlanállomány értéke tízszeresen haladja meg a magyarországit, így ott egy főre 60-70 millió forintnyi ingatlanvagyon jut. Emellett az átlagos svájcinak van további 24 millió forint készpénzvagyona és 9,5 millió forint részvényekben álló pénze is, így egy svájci állampolgár vagyona eléri a 100 millió forintot.

Európa egyik legdrágább városa London, ahol a lakosság mintegy fele él a saját tulajdonú lakásában. Egy közepes méretű és állapotú londoni lakás átlagosan 100 millió forintba kerül, így a lakástulajdonosok ingatlanvagyona is ehhez igazodik.

Várnunk kell a kiegyenlítődésre


Egy fellendülő időszakban a vagyoni egyenlőtlenségek más országokban is nőnek, amit aztán rendre egy stabilizálódó szakasz követ, melynek során ismét kiegyenlítettebbé válnak a különbségek. A mostani helyzet viszont azok számára jelenti a legfőbb kihívást, akik vidéki lakásukat eladva szeretnének a fővárosba költözni, a növekvő árkülönbségek miatt ugyanis egyre kisebb lakásra elegendő csak a vidéki ingatlan értékesítéséből származó összeg.

Ami Magyarországot illeti, az áremelkedés üteme a következő években a szakértők egybehangzó véleménye szerint lassulni fog, ez azonban még nem jelenti a különbségek csökkenését. Budapest ugyanis olyan mértékben elhúzott lakásárak tekintetében az ország többi részétől, hogy annak ledolgozásához hosszú évekre lehet szükség. Egyelőre még mindig azt látjuk, hogy ha kisebb mértékben is, de továbbra is Budapest drágul a legjobban Magyarországon, így az olló záródására feltehetően nem a következő években kerül sor.

Forrás

Főlap Ingatlan A budapestiek az áremelkedés igazi nyertesei

Domain név eladó!

Érdeklődni illetve ajánlatot tenni e-mail-ben lehet:

iroda @ colosseumingatlan.hu

vagy a

Kapcsolat Menüben


Animált felhőkép

Felhőkép

 

Hőtérkép

Oldal Találat

Látogatók
1
Cikkek
724
Cikkmegtekintések találatai
124675

Előrejelző oszlop

Ki olvas minket

Oldalainkat 61 vendég és 0 tag böngészi

Hírdoboz